Továrisi...

Napok óta töröm a fejem, hogy vajh mit lehet ide leírni és mit nem....... nemtom. Csak finoman... írom már.. írom....

Annyi minden történt az elmúlt pár napban, hogy nem is tudom hol kezdjem.
Volt Augusztus 20. Jajjdejó....urrrááááááááááááá!
Kb. ilyen volt:

Katonás, mert náluk ünnepeltük a dógot.
Kb. így:
Nappal szemben megállni, jobbra nézz... zászló jön.. megy.. Himnusz, ELVTÁRSAK!...valami keresztény izé.....ámen, Szózat, zászló ki.
Pár percre ismét tizenéves voltam...... azért egy nagyon rövid pillanatra megérintett, de rögtön utána egy hosszú pillanatra ki is józanodtam. Ez még most is tart.
Szerencsére.
Később volt ünnepi ebéd, ami azért volt jó, mert a katonabácsik még a vizet is otthonról kapják, ami számunkra teljlesen elképzelhetetlen luxus. Nekünk az van, ami a boltban kapható. Hamis csoki, hamis kóla, hamis izé. Még szerencse, hogy nem hamisgulyás volt a kaja a táborban. Szóval marha gyó vót igazi magyar ízeket a szánkba tömködni.

Aztán voltak mindenféle történések errefelé, amiket ide mégsem írok le, de csak azért, hogy furdaljon benneteket a kíváncsiság. Hehehe....

Legyen annyi a hír, hogy átköltöztem a KPS épületből a konténerekbe, ami jó is, meg nem is. Most igazán megtudom mi a UN feeling, de igazán megtudom azt is, mi az a "gözöm sincs mi történik a beszerzésekkel" feeling. Elszakítva étzem magam, de ez is jó. Legalább nem lopják el a cuccaimat, ha nyitvahagyom az irodám ajtaját. Az új szobatársaim legalább megtudják mit művelek napközben és ezzel egyidőben ingyenes képzésben is részesülnek. Talán ezek után megértik, ha azt mondom ERP, CRM, TCO, SOA, Supply-chain stb. Nem lesz eccerű egy amerikai autószerelőnek, meg egy orosz rendőrnek megérteni ezeket, de há mit tegyek, ha ők a főnökeim? LOLLLL. Nem születtem egy olyan bazinagy országba, hogy csak úgy hirtelen főnök legyek.

Ha hiszitek ha nem, most kinéztem az ablakon és ereszkedő kommandósok helyett - az a tegnapi program volt- két kerékpárost láttam!!!! Hihetetlen! Bukósisakban, országútival. Bátrak... Bátrabbak, mint a tegnapi kommandósok. Azok próbáltak beugrani az ablakon a tetőről, de inkább csak a falon csattantak. :) A francia kiképzők a térdüket csapkodták a röhögéstől.

Tegnap volt az ExtremeMan Nagyatádon. Ott is kellett tekerni.....jó sokat. Itt a link.
Zsuzsi nyert, de ezt már szinte megszoktuk. :) No de mi lett Tibivel és Fatival? Timi dobogós lett!!! Fantasztikus! Granula!

Aztán itt van ez a hitvallás:
"Még mindig úgy érzem, hogy az áttételek csak negyvenöt felettieknek valók. Hát nem jobb az izmok erejével diadalmaskodni, mint valami mesterséges váltó szerkezet segítségével? Egyre puhányabbak vagyunk ... ezért nekem mindig örökhajtós kerékpárt adjatok!"
Henri Desgrange

Hmm...elgondolkodtató. Nem véletlen, hogy nekem is egysebim van otthon. A fixihez még kicsi vagyok, de már megvan a szerelmem.
Persze, ma délután a Germia parkba már montival megyek hegyet mászni. Sajna cipelnem kell magammal egy kis acélt meg ólmot, de jól van ez így. Nehéz, de biztonságos. Biztonságos?
Ilyennel fogom nyomni a ma délután.

Mellékesen megjegyzendő, hogy ma vagyok fél éve ezen a fantasztikus helyen. Vajon vegyek centit?

Jó napot jó, szurkolást!