Első nap szabi után Day 141

Ülök a gép előtt és magammal beszélgetek.... ez már az utolsó stáció. El kellene hívni a piócás embert, vagy legalább egy hajjma lenne nálam, hogy a hónom alá szoríjjam. Csak ülök itt a millió fokban és nézek ki a fejemből. Odakint albánul hadar valaki. Egy szavát sem értem.

-Dolgozz végre!
-Nem.....nincs kedvem.
-Megint a szökén töröd a fejed, mi?
-Ja.
-Meg fogod szívni.
-Ja, de nem érdekel.
-Most dolgozni kell. Majdnem egy hetet távol voltál és valami nincs rendben az ajánlatokkal. Ellenőrizni kell az ajánlattevőket és a technikai specifikációt.
-Arrrghh.. hagyjál ezekkel a kifejezésekkel békén! Két fekete bögre a reggeliző asztalon.
-Dolgozz! Ezek már csak emlékek! Neked most itt kell felmutatni valamit. Tudod a varázspálca a te zsebedben van.
-Naja, mindenki ezt hiszi, de nincs a zsebemben semmi, csak a cucc az oldalamon. Human Space invaders.. és nem is mindíg szőke. Van, hogy totál vörös.
-Huhh.. tényleg. Arrgghh...ne tereld el a figyelmemet! Dolgozz!
-OK vazz... úgyis tudom, hogy a tengelytávot trükközték meg.
-Na látod... írj egy véleményt a tenderről és utána álmodozhatsz megint.
-Igen. Megírom a véleményt aztán meglátjuk mi lesz.
-Ja, de vigyázz, mert nem szabad, hogy tudják, te tudod. Az senkinek sem lenne jó.